A húsvét eredete nem egy egyszerű történet, így maga a húsvét is az egyik legbonyolultabb ünnepünk, köszönhetően annak, hogy három különböző dolgot is egyesít magában. Van egy népi vonulata, de hívhatjuk természetinek is, miszerint a húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel, vagyis a kezdet és az újjászületés szimbóluma. Ennek pedig megvannak a maga népi misztériumai, ünnepi formulái, amiről majd később lesz szó.
Mindenesetre a húsvét azért mozgó ünnep, mert a Nap mozgása mellett a Hold mozgását is követi. Az ősidőktől fogva ünneplik a természeti népek a tavaszt, azaz a világ és a természet újjászületését, így eredetét tekintve ez a legrégebbi ebből a hármasságból. A két nagy vallás misztériuma csak később rakódott rá az ünnepre és vette el annak elsőbbségét.
A húsvétot a legtöbben keresztény ünnepként tartják számon, de ez ebben a formában nem igaz. Csak 325-ben, a niceai zsinaton kanonizálták a kereszténység legnagyobb ünnepeként, korábban zsidó ünnep volt, aminek a mai napig az a neve, hogy pészah. A zsidók, népük történetének egyik legfontosabb állomását ünneplik ezen a napon, ami nem más, mint az Egyiptomból való kivonulás.
„Én vagyok az Örökkévaló, kivezetlek benneteket Egyiptom rabmunkái alól, megmentelek benneteket az ő szolgálatukból, megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy ítéletekkel.” (Mózes II. 6., 6-8.) – olvasható a Bibliában. A pészah szó egyébként azt jelenti, hogy elmenni, elvonulni. Négyszáz év szolgasága ér véget ekkor, amelyet az egyiptomi 10 csapás előzött meg közvetlenül.
Ezt a históriát a legtöbben ismerik, és bizony nem egy vidám történetről beszélünk. Az utolsó csapás ugyanis az, hogy az Úr angyala minden elsőszülöttet megöl Egyiptomban, a zsidók azonban bárányvérrel kenik be az ajtókat, így az angyal felismeri a kiválasztottakat és őket nem bántja. Ezért is lett a bárány a húsvét egyik legfontosabb jelképe. Röviden ez a zsidó húsvét.
A keresztény húsvétot talán nem is kell bemutatni, hiszen a legtöbben ezt a változatát ismerik az ünnepnek, amely Jézus feltámadását dicsőíti. Kezdete a Virágvasárnap, ami Jézus Jeruzsálembe való bevonulását jelöli, ezt követi a Nagycsütörtök, amikor az utolsó vacsorára emlékezünk. Nagypénteken a harangok elhallgatnak, és sötétségbe borul a világ, mert ekkor feszítik keresztre Jézust. Nagyszombat, a tényleges húsvét előtti utolsó nap, amikor Jézus holtan fekszik a sírjában. És végre eljön a húsvét vasárnap, azaz Jézus feltámadásának az ünnepe. Ezek a kereszténység ünnepnapjai, a hétfő már nem, a locsolkodás és a tojásfestés népi ünnep, és bár sokan nem tudják, a valláshoz nincsen semmi köze.
Húsvéti szokások
A húsvéti tojásfestés és a lányok locsolása sok helyütt még ma is nagy népszerűségnek örvend, de egészében elmondható, hogy lassan ezek is kezdenek kimenni a divatból, főleg a nagyobb városokra igaz ez. Ami nem feltétlenül jó dolog, hiszen a húsvéti szokások utolsó relikviáiról beszélünk, melyek az utolsó harminc évben kezdtek kikopni. A mai 50-es, 40-es generáció talán még eljár locsolkodni és a lányok is várják a legényeket, de régebbi húsvéti szokásokra sajnos már ők sem emlékeznek, pedig még az ő szüleik is tartották őket.
Ilyen volt például a locsolkodás és a tojásfestés mellett a tűz-, étel-, és víz megszentelése, ami a természet újjászületésének jegyében született meg. A zöld ág ajándékozása szintén a húsvét része volt, ami a tavaszköszöntés mellett egy szép udvarlási gesztus is volt, feltéve, ha színes szalaggal díszítették azt a bizonyos ágat. A jó hír az volt, ha ezt az ágat el is fogadta az áhított hölgy, mert ez azt jelentette, hogy elfogadja a legény közeledését is. Ha még régebbi időkbe megyünk vissza, akkor a passiójátékokat is ki kell emelni, melyek húsvéti énekekkel párosultak. Ilyenkor Krisztus szenvedéstörténetét elevenítették fel a „színházi” előadások, de szintén inkább faluhelyen voltak ezek jellemzőek.
A húsvéti locsolás eredete
A húsvéti locsolás eredete szintén népi hagyomány. Ahogy már említettük, semmi köze Jézus keresztre feszítéséhez, sem a zsidók Egyiptomból való kivonulásához. A tavasz és az újjászületés része, ha belegondolunk a szimbolikájába, akkor ez hamar világossá is válik. A tojás a termékenység jelképe, amit a nő ad a férfinak. És mi után is kapja a legény ezt a szép szimbólumot? Hát a locsolás után. Nos, mindenkinek a fantáziájára bízzuk, hogy az a bizonyos spriccelő víz vajon mire is utalhat.
A meglehetősen nyers szimbolikából azonban már a kora középkorra komoly művészeti ág fejlődött ki, ez pedig a tojásfestés. Mára sajnálatos módon ez is eltűnt, de korábban valóban művészi alkotásokként lehetett elkönyvelni egy-egy szépen megalkotott tojást.
Húsvéti szimbólumok
A húsvéti szimbólumok közül a legérdekesebb talán a nyúl. Germán eredetű jelkép, amit többen a németekhez kötnek, hozzánk pedig meglehetősen későn, csak a 19. században érkezett meg. Eredete meglehetősen összetett és homályos. Egyes vélemények szerint a húsvéti Hold egy nyúl képére emlékeztetett hajdanán, mások szerint a termékenysége miatt nőtte ki magát ez a kedves állat a húsvéti szimbólummá. Sokan pedig egy Ostra nevű istennőt emlegetnek, aki a tavaszi napéjegyenlőség napján felébresztett egy megfagyott kismadarat, de az valami homályos okból kifolyólag nyusziként éledt újjá. Egyszóval elég sok magyarázata van ennek a húsvéti jelképnek.
A másik legfontosabb húsvéti jelkép a tojás, amely szerencsére jóval kevesebb magyarázatra szorul, mint a nyuszi. Az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe, ráadásul bármilyen kicsi is, az egész világegyetemet szimbolizálja. A tojásfestésnek könyvtárnyi szakirodalma van, pontosabban magának a tojásfestés szimbolikájának, amit ma már sajnos szinte senki nem ismer. A magyar tojásfestés ráadásul világhírű, mivel a leggyakoribb kettő és négy mezős tojások mellett nálunk 16 mezőre osztott tojásfestést is gyakoroltak. Ezt egyébként rámázásnak hívják. A hímes tojás pedig valójában azt jelenti, hogy díszített. A leggyakoribb motívumaink pedig a tulipán, a fenyőág, a rózsa és az alma.
Ma már kevésbé kötik a húsvéti jelképekhez, pedig a bárány valójában ez a legősibb húsvéti szimbólum. A zsidók Egyiptomból való kivonulásától eredeztethető, amikor a választott nép tagjai bárányvérrel kenték be az ajtófélfákat, hogy az úr angyala elkerülje az ő házaikat. Később a kereszténységben a szimbólum már Jézusra utal, aki mint tudjuk az Isten báránya, és meghalt a világ bűneiért.
Húsvéti versek, mondókák
A húsvét kapcsán számos vers és mondóka is megszületett az idők folyamán, hiszen mit is érne egy locsolás, vagy tavaszköszöntő valamiféle mondóka nélkül. Hagyományosan a vers elmondása és a locsolás után kapja a legény az ajándékot, vagy újabb szokásként pénzt a kisebbek. Sajnos mára a legtöbb locsolóvers a „műdalokkal” lett egyenértékű, gyakran pajzán és erotikus tartalommal megfűszerezve. Régebben azért komolyabb, szebb költemények is elhagyták a legények ajkát, melyet bizony memorizálni is kellett. Ha régi locsolóversekre vagy kíváncsi, itt találsz párat.
Húsvéti programok az elmúlt évekből
Szerencsére rohanó világunkban, a globalizáció és a technológiai forradalom ellenpontjaként a hagyományőrzés is jelen van. Ennek jegyében minden húsvétkor remek hagyományőrző húsvéti programokat tartanak szerte az országban. Sajnos 2021 ebből a szempontból kivétel a Covid járvány miatt, sőt már 2020-ban is lemondták a legtöbb programot, de reméljük ennek is vége lesz egyszer és újra lehet menni húsvétozni is.
Budapest is számos húsvéti programot kínál kezdve a bárányfesztiváltól a zenés, táncos mulatságokig, de az igazi hagyományőrző programok vidékre csábítják az embereket. Szentendrétől kezdve, Esztergomon át, Tihanyig mindenhol zajlanak ilyenkor a mulatságok. A rengeteg lehetőség közül csak egyet emelnénk ki, ez pedig a Hollókői Húsvéti Fesztivál. Ha szereti a hagyományőrző, népi programokat, akkor mindenképpen látogasson el a három napos fesztiválra, ahol megtanulhatja az igazi tojásfestés művészetét, ellesheti a húsvéti finomságok készítésének titkát, részt vehet egy igazi falusi locsolkodáson és még számos más remek dolgot próbálhat ki. Higgye el, olyan lesz, mintha kicsit visszarepülne az időben.
Húsvéti ajándékozás
A húsvéti szokásoknak korábban nem volt része az ajándékozás, és azt sem lehet eltitkolni, hogy a vásárlásra épülő, fogyasztói társadalmunk hívta ezt életre. Ami azonban tény, hogy napjainkra nagyon is része lett az ünnepnek az ajándékok vásárlása. Ezt többek között a statisztikák is kimutatják, látványosan többet költünk a húsvéti időszakban, mint a hétköznapokon, és ez nem csak a sonka, tojás vásárlásokban mutatkozik meg, de egyebekben is. Még 2019-ben a GKI Digital végzett egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a 18 év feletti korosztály 35 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell húsvétra ajándékot venni, a maradék 65 százalék azonban azon a véleményen volt, hogy azért ildomos.
Persze azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a megkérdezetteknek mindössze 1 százaléka gondolja úgy, hogy karácsonykor nem kötelező az ajándékozás. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a mai negyvenes korosztály nagyszülei még karácsonykor sem ajándékozták meg egymást. A trendek tehát gyorsan változnak, ki tudja, lehet, hogy 20-30 év múlva már húsvétkor is kötelező lesz az ajándékozás? Mindenesetre mi most mutatjuk a top három ajándékötletet.
Top 3 ajándék javaslat Húsvétra
1. Kellemes Húsvéti Ünnepeket ajándékcsomag
A Kellemes Húsvéti Ünnepeket ajándékcsomagban az a jó, hogy ugyanolyan tökéletes meglepetés férfiaknak, mint nőknek. Az elegáns díszdobozban a dekorációs szalma olyan különlegességeket rejt, mint az Ostoros Amulett Édes Hárslevelű bor vagy a Bio gyógynövénytea kamillával és hibiszkusszal, hogy csak kettőt emeljünk ki az exkluzív meglepetések közül. Locsolás után rendkívül gáláns ajándék lehet, de locsolóként is vihetjük a szeretett nőnek, kárpótlásért a „hidegzuhanyért”.
2. Kicsiknek Húsvétra ajándékcsomag
Húsvétkor természetesen a legkisebbekről sem szabad elfeledkezni, nekik készült ajándékcsomagunkban csupa remek meglepetés található, aminek minden gyerkőc garantáltan örülni fog. A prémium gyümölcspüré szörp mellett, cukormentes nyalóka, liofilizált gyümölcsdarabokkal megspékelt étcsokoládé is található a kedves díszdobozban. Persze azért van itt Kinder meglepetés csomag és egy Plüss nyuszit is rejt a dekorációs szalma. A nyuszi talán kedvesebb ajándékválogatást nem is hozhatna.
3. Egy csepp nektár húsvéti ajándékcsomag
Egy csepp nektár húsvéti ajándékcsomagunk remek meglepetés lehet a locsolkodóknak, de céges húsvéti ajándéknak is szuper választás. Magyarországon egyelőre még nem terjedt el, de az angolszász országokban divat húsvétkor megköszönteni a kollégákat. És, hát miért is ne, hiszen legyen szó az ünnep vallási üzenetéről vagy a tavaszköszöntésről, mindkét esetben egy nagyon szép ünnepről beszélünk. Ebben az elegánsan szolid ajándékcsomagban prémium gyümölcspüré szörpöt talál, exkluzív gyümölcsteával kiegészítve, de az ajándékválogatásban még egy kézműves étcsokoládé is helyet kapott liofilizált gyümölcsdarabokkal megfűszerezve.
Kicsit minden ünnep az ajándékról szól, hiszen szimbolikusan azt köszönjük meg ilyenkor, hogy kaptunk valamit, hogy van valami, ami kiemel bennünket a rohanó időből. A húsvéti programoknak része lehet így az egymás megköszöntése is, nézz körbe a meglepetesem.hu húsvéti ajándékcsomagokat tartalmazó oldalán, és biztosan fog találni egy olyan ajándékválogatást, aminek örülne az, akit szeretne üdvözölni a jeles ünnep alkalmából.
