Még világ szinten is kevés olyan főváros van, amelyik olyan csodálatos környezetben kapott volna helyet, mint Budapest. A környező hegyvidék mellett ez pedig mindenekelőtt a várost kettőszelő Dunának köszönhető. Abban, hogy ma gyalog, autóval, vagy tömegközlekedéssel átkelünk a Duna egyik oldaláról a másikra semmi különleges nincs, a világ legtermészetesebb dolga, azonban korábban, egészen pontosabban a Lánchíd 1849-es megépüléséig ez koránt sem volt így. Az ajándékküldés Budapesten pedig azért vált már egészen korán népszerű szolgáltatássá, mert az embereknek mindig volt igénye arra, hogy a folyó másik oldalán élő barátaiknak, szeretteiknek küldjenek valamit. Talán magától értetődik, hogy az ajándékküldés Budapesten nem azzal kezdődött, hogy prémium kategóriás pezsgőket (nem is volt a 19. századig) és csokoládé különlegességeket küldtek egymásbak az emberek, hanem inkább a jó öreg disznótorossal, zöldségekkel és gyógyfűvekkel indult hódító útjára.
Ajándékküldés Budapesten és a csónakosok aranykora
Akkoriban az ajándékküldés Budapesten nem volt egyszerű dolog, és bizony a veszélyt sem nélkülözte, főleg akkor, amikor a folyó rossz kedvében volt, és úgy döntöttöt, hogy hullámaival elárasztja a várost. Mivel nem volt a városban állandó híd, így csak csónakkal lehetett átkelni rajta, külön foglalkozás volt a csónakosoké, akik vagy embereket, vagy termékeket juttattak át egyik oldalról a másikra. Az ajándékküldés Budapesten tehát a vízzel és a csónakosokkal kezdődött lévén csak nagyon kevés ember mondhatta el magáról, hogy rendelkezik ilyen vízi közlekedési eszközzel. Akinek azonban volt csónakja az bőven meg tudott élni belő, ha különböző szolgáltatásokat kínált a város polgárainak, amelynek része volt az ajándékküldés Budapesten is. Tél kivételével egész évben dübörgött a biznisz, kivéve, amikor kiöntött a folyó, sőt, télen is csak akkor kellett leállni a munkával, ha kitartó volt a fagy és az emberek gyalogosan is át tudtak sétálni az egyik oldalról a másikra.
Ajándékküldés Budapesten a polgári időkben
Valamiért rögzült a szokás, hogy az ember nem maga keresi fel a másikat személyesen, ha ajándékot akar neki adni, és a hidak megjelenése után is, maradtak olyan vállalkozások, melyek továbbra is ezzel foglalkoztak. Az ajándékküldés Budapesten a polgárosodással még inkább fellendült, ekkoriban azonban már nem a disznótorosé volt a főszerep, hanem azé a bizonyos pezsgőé, amiről már szóltunk, illetőleg a pompázó virágkölteményeké. A pezsgőt szó szerint kell érteni, mert amikor francia és orosz hatásra megjelent nálunk is az italkülönlegesség, valóban ez lett az ajándékküldés főszereplője, ha pedig férfi küldte nőnek, akkor bizony a virágcsokor sem hiányzott mellőle.
